Tó

A tó szárazfölddel körülvett állóvíz. A tavak többsége édesvizet tartalmaz. Természetes tavak a Föld szinte bármely részén kialakulhatnak, de a legtöbb tó az északi félteke magasabb szélességi körein található.

https://photos.app.goo.gl/saciRr7cRrhyNLtP8

Mese

Gárdonyi Géza: A kiskacsák

Még javában tartott a tél, mikor kácsa anyó ráült a tojásaira. Kilenc tojása volt összesen. Tudta azt kácsa anyó, hogy abból kilenc kiskacsája lesz. Mikor a hó elment, kácsa anyó fülelni kezdett a tojásokra.

- No, melyitek él már? Amelyik él, zörgessen.

Egyszer csak megkoppant az egyik tojás. Gyönge kopogtatás hallatszik belőle. Kácsa anyó behorpasztotta az orrával a tojást, hát kibukkan ám egy kis sárga ostoba fejecske a tojásból, és azt mondja vékony gyerekhangon:

- Sáp, sáp.

Ami bizonyosan annyit tesz:

- Jó reggelt kívánok.

Kácsa anyó visszafelel erre vastag öreg hangon:

- Sáp, sáp.

Ami meg valószínűleg annyit jelent:

- Isten hozott! Bújj csak elő!

A kiskacsa előkecmereg a tojásból ügyetlenül, ostobán. A nagy kacsa meg fölemeli a szárnyát, és azt mondja:

- Bújj csak ide! Itt jó meleg van.

Persze, ezt is sáp szóval mondta. A kacsanyelv csak ebből az egy szóból áll, de ezzel ők mindent meg tudnak mondani.

Aztán még aznap előbújt valamennyi.

Olyan sárgák voltak, mint a tojás sárgája és olyan gyöngék, hogy alig tudtak a lábukon állni. Kácsa anyó akkor nagyot kiáltott a konyha felé:

- Sáp, sáp.

Ott meghallották. Hamar vizes korpát meg a vágott csalánt odahintettek a szakajtó kosár elé, és kirakták a kiskacsákat. Azok eleinte kedves butasággal néztek a vizes korpára: nem tudták, mire való. De kácsa anyó megint sápogott nekik s megmutatta, hogyan kell felnyitni azt a kis lapátforma kacsaszájat, és hogyan kell belevetni a vizes korpát.

No, belaktak ott mindjárt úgy, hogy félreállott a bögyük is a vizes korpától. Hanem akkor nagy sírás következett az evés után:

- Mi bajotok van? - kérdezte az öreg kácsa.

- Szomjasak vagyunk - felelték az aprók.

Akkor az öreg kácsa a vizes tányérhoz billegett, és ivott.

- Így igyatok.

A kiskacsák bámulva nézték, hogyan kell inni. Nem nehéz az, csak bele kell dugni a kis lapátot, aztán fölnézni a gerendára: a víz leszalad a gégén.

Mikor ezt elvégezték, az öreg kácsa azt mondta nekik:

- Aludjunk, gyerekek.

A szárnya alá szedte őket. Az egyik olyan ostoba volt, hogy csak a fejét dugta be anyja tollai közé, azt gondolta, hogy egészen benne van.

- Jaj, de ügyetlen vagy! - mondotta az öreg kácsa. Azzal betolta az orrával maga alá azt is.

Alvás után már olyan erősek voltak a kiskacsák, hogy valamennyien tudtak járni. Ott illegtek-billegtek az anyjuk mellett. Egyik-másik még lerogyott, vagy felfordult, és az ég felé kapálódzott a lábával, de félnapi gyakorlás után már valamennyi jól tudta rakni a lábát.

A vizes tányér különösen tetszett nekik. Belement volna mind a kilenc egyszerre, ha belefért volna.

- Fürödjünk - mondották az anyjuknak.

- Megálljatok - felelte az anyjuk -, majd egy-két hét múlva elvezetlek benneteket a tóra. Az nagy víz. Nagyobb, mint az egész szoba, még az udvarnál is nagyobb. Abban aztán fürödhettek akár egész nap is.

A kiskacsák türelmetlenül várták ezt a napot.

Végre egy szép enyhe napon megindult velük. Ő már tudta a járást. Ment, ballagott, egyenesen le a tóhoz.

Amint a kiskacsák meglátták a tavat, nagy örömmel kiáltozták:

- Mekkora víz! Milyen nagy víz ez!

Rohantak a partról, de úgy rohantak, lefelé, hogy egyik-másik hatot is bukfencezett.

- Megálljatok! - kiáltott az öreg kácsa -, majd én megyek elől.
De már akkor a kis kacsák mind ott úszkáltak a vízben. Lel-lebuktak, nagyokat ittak. Most is ott vannak, ha még haza nem mentek.

Vers

Osvát Erzsébet: Kacsaláb, kacsaláb

Kacsaláb, kacsaláb

tityeg-totyog meztélláb.

Kacsázik a kacsastrandra,

vízcsobogás csalogatja.

Hívogatja patak partja,

kavicsos út vezet arra.

Ott várja

száz társa,

egynek sincs strandruhája.

 Mondóka, ének

Háp-háp!  (Osvát Erzsébet: Kedvenceink a háziállatok című versének részlete)

Tityi-totyi kiskacsák
csemegézik a csalánt.
Tasikáim, vár a tó, vár a tó,
vár a kacsaúsztató.

Barkácsolás

Találós kérdések

Benn a vízben vígan élek,

De vergődöm a partra téve,

Szálka nélkül nem létezem,

Testem fedi sok pikkelyem.  (hal)

Nagy hidegben jég leszek,

nagy melegben pára.

Szárazságban rálocsolnak fűre meg a fára. (Víz)

Lábujjain hártya feszül,

Jobban úszik, mint ahogy repül,

A gyerekek azt éneklik róla,

Hogy fürdőzik a fekete tóban.  (kacsa)