Mese

Benedek Elek: A csúnya királyfi és a szép királykisasszony

Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy király, s annak egy olyan szép leánya, mint égen a ragyogó csillag. A szomszéd ország királyának meg volt egy fia, s ez olyan csúnya volt szegény, mint a sötét éjszaka. Meghallotta a hírét a királyfi annak a világhíres szép királykisasszonynak, fogta magát, elment leánynézõbe.

Felmegy a király palotájába, mondja a királynak szíve szándékát. Mindjárt hívatja a király a leányát, jött is a királykisasszony, de amikor meglátta a csúnya királyfit, azt mondotta:
- Ilyen legénnyel még a cipõmet sem takaríttatnám ki.
Búsult nagyon a szegény királyfi, kiment a palotából nagy szégyenkezve, de mehetett, nem tudta kiverni a fejébõl a szép királykisasszonyt.
Azt mondta magában:
- Egy életem, egy halálom, enyém lesz ez a lány.
Gondolt erre, gondolt arra, mit gondolt, mit nem, színaranyból veretett egy tyúkot tizenkét csirkével, aztán egy aranyguzsalyt aranykenderrel s égy. aranytükröt, olyant, hogy csak bele kellett nézni, s a tükör olyan szépen muzsikált, hogy az angyalok sem szebben. Akkor aztán felöltözött álruhába, visszament a királyhoz, s beszegõdött hozzá inasnak. Az aranytyúkot s a csirkéket, az aranyguzsalyt s az aranytükröt bedugta az ágy alá.
De másnap elõvette az aranytyúkot s az aranycsirkéket, kitette a szoba közepére. Ott meglátta a királykisasszony szobaleánya.
Szalad a szobaleány a királykisasszonyhoz, s mondja nagy lelkendezve:
- Felséges királykisasszony, jöjjön velem, olyan csudaszép dolgot mutatok, amilyet még nem látott.
Kimennek az inas szobájába, látja a királykisasszony az aranytyúkot s a tizenkét csirkét.
Összecsapja a kezét:
- Jaj de szépek, jaj de szépek! Add nekem ezeket! - mondta az inasnak. - Amennyit kívánsz, annyit fizettetek érte az édesapámmal.
Mondotta az inas:
- Pénzért nem adom, szép királykisasszony, adjon egy csókot, s legyen a magáé.
A királykisasszony egy kicsit tétovázott, de aztán, isten neki, megcsókolta az inast. Azzal felszedte a kötényébe az aranytyúkot, a tizenkét csirkét, szaladott nagy örömmel a szobájába.
Másnap az inas elõvette az aranyguzsalyt. Meglátja ezt is a szobaleány, szalad a királykisasszonyhoz, s jelenti:
- Felséges királykisasszony, szép az aranytyúk, szépek a csirkéi, de még szebb dolgot láttam az inas szobájában.
Futottak az inas szobájába, s amint beléptek, a szeme is káprázott a királykisasszonynak a szertelen ragyogástól.
- Jaj de szép guzsaly, de szép kender! De szeretnék ruhát fonni ebbõl! - mondotta a királykisasszony. - Kívánj akármit, megfizetem érte.
Mondotta az inas:
- Nem kívánok én sokat, szép királykisasszony, adj két csókot, s legyen a tiéd az aranyguzsaly.
Egy kicsit gondolkozott a királykisasszony, de bizony megcsókolta az inast, s szaladott vissza a szobájába.
Hanem volt, ami volt eddig, most jött csak az igazi. Harmadnap elõvette az aranytükröt, felakasztotta a falra, s csak várta, hogy jöjjön a szobaleány, bizonyosan tudta, hogy megáll elõtte. Hát csakugyan jön a szobaleány, meglátja a tükröt, odaszalad, belenéz, s abban a pillanatban elkezd a tükör muzsikálni, de gyönyörûségesen.
Szaladott a királykisasszonyhoz.
- Jöjjön, jöjjön, felséges királykisasszony, látott-e már muzsikáló tükröt?
Mennek az inas szobájába; hanem mikor beléptek, a tükör nem muzsikált.
- Hiszen ez nem muzsikál - mondotta a királykisasszony.
Szólt az inas:
- Csak állj elébe, szép királykisasszony, nézd meg magad benne!
Odament a királykisasszony, belenézett a tükörbe, egyszerre megzendült a muzsikája, s szólott olyan szépen, olyan keservesen, hogy a királykisasszonynak majd megszakadt belé a szíve.
- Add nekem ezt a tükröt - könyörgött a királykisasszony.
- Neked adom - mondta az inas -, hogyne adnám, de három csók jár érte.
De most nem is gondolkozott a királykisasszony, megölelte és megcsókolta háromszor azt a csúnya legényt.
Éppen abban a pillanatban lépett be a király. Szörnyû haragra gerjedt, amikor látta, hogy az õ leánya, az a világhíres szép királykisasszony csókolja ezt az undok, csúnya legényt.
- Ki a házamból - ordított a király -, ha kedves az életed! - S világgá kergette a leányát, világgá az inast.
Kimennek a városból nagy búsan, de csak a királykisasszony búsult, a legénynek nagy volt az öröme. Világért meg nem mondta volna, hogy ki és mi õ, úgy mentek, mendegéltek keresztül az országon, mígnem eljutottak az inassá lett királyfi városába.
A város végén volt egy fogadó, bementek oda, s ott azt mondta az inassá lett királyfi:
- Most én megmosdom, s te addig takarítsd meg a csizmáimat, hogy mehessek be a városba. Aztán majd visszajövök, te csak várj reám.
Szót se szólott a királykisasszony, vette a csizmát, s szépen megtakarította. Azzal a királyfi bement a városba, fel az apja palotájába, ott magára vette aranyos, gyémántos gúnyáját, befogatott hat paripát bársonyhintóba, s úgy hajtatott a vendégfogadóba a királykisasszonyért.
Bemegy a királykisasszonyhoz, s ez csak nézi, nézi, nem akar hinni a szemének.
- Emlékszel-e - mondotta a királyfi -, amikor azt mondtad, hogy még a cipõdet sem engednéd velem kitakaríttatni? No látod-e, én nem voltam olyan kevély, megengedtem, hogy te kitakarítsd az én csizmámat.
Nagyot nevetett a királykisasszony, nyakába borult a királyfinak, s mondta lelkes szóval:
- Már akármit mondtam, te az enyém, én a tied, ásó-kapa s a nagyharang válasszon el minket.
Mindjárt a hintóba ültek, behajtattak a király udvarába, s még aznap lett nagy hejehuja, dínomdánom, lakodalom.
Ma is élnek, hogyha meg nem haltak.

Vers

Csanádi Imre: Hónap-soroló

Új év, új év, új esztendő!

Hány csemetéd van?
Tíz meg kettő!

Jégen járó január,
fagyot fújó február,
rügymozdító március,
április, füttyös, fiús,
május, május, virágdús,
kalászkonyító június,
kaszasuhintó július,
aranyat izzó augusztus,
szőlőszagú szeptember,
levélhullató október,
ködnevelő november,
deres, darás december.

Mondóka, ének

Új mondókát tanultunk

Sanyi banyi babonyi

lettek neki fülei

kétfelé áll a füle

lesz belőle pecsenye

Szemben áll egymással két gyerek. A mondóka első három sora alatt felemelt kézzel egymás tenyerében tapsolnak, majd az utolsó sornál egymás fülét simogatják. Ezután párcsere.

 Új dalt tanultunk

A gúnárom elveszett,

keresésére megyek,

nincsen annak más jegye, más jegye,

szárnya-farka fekete.

Játék- felelgetős

Egy farkas a körön kívül, egy gazda vagy gazdasszony a körön belül:

Farkas:- Nekem adós ez a falu, nekem adós ez a falu!

Gazda:- Mit ás, mit ás, farkas koma?

Farkas:- Kemencét!

Gazda:- Minek az a kemence?

Farkas:- Ludat kopasztani!

Gazda:- Minek az a lúd?

Farka:- Pecsenyét sütögetni!

Gazda:- Soványak még az én ludaim, inkább adok egy bárányt!

Körben álló gyerekek leeresztett kézzel egymás kezét fogva:

Tányér talpas, lompos farkas, huss el innen, huss, huss, huss!

Nem adjuk a báránykánkat, fuss el innen, fuss, fuss, fuss!

A gyerekek kaput emelnek, a gazda által kiválasztott bárány kifut, a farkas igyekszik elkapni.

Aki előbb visszaér a körhöz, az nyert.

Dalos játékokat ismételtünk.

Mondókákat ismételtünk egyenletes lüktetéssel, egy-egy gyerek által javasolt kétütemű mozgással.

Ritmustapsot gyakoroltuk a saját nevükkel- Erdő erdő gilice című dal segítségével.

 Zenehallgatás: Prokofjev: Péter és a farkas

 Ezt a hét másik napján el is játszottuk.

Barkácsolás

Naptárt készíettünk

A gyerekek kettesével, hármasával rajzolták meg a hónapokat.

Az Óz, a nagy varázsló című könyvhöz készítettek illusztrációt

Feltettük a születésnapos naptárt

Színeztünk

Mozgás

Futó játékok

Futás a teremben, jelre különböző feladatok végzése

- asztal alá bebújás

- szőnyeg közepére futás

- szőnyeg szélére térdelés

- szőnyeg közepére hasonfekvés

Környezetünk

- évszakok

- hónapok

- a hét napjai

- születésnapok-ki melyik évszakban, hónapban született

- a nap felosztása: hajnal, reggel, délelőtt, dél,délután, alkonyat, éjszaka, éjfél

- tevékenységek felsorolása külonböző napszakokban

- ismerkedés az órával: nagymutató, kismutató, másodperc mutató, egész órák

- az idő relatívitása: egy percig szaladgálunk, majd egy percig csöndben ülünk a szőnyegen:

Melyik tűnt rövidebbnek? Milyen volt csendben ülni? ( az is elhangzott, hogy érdekes, mert olyan  hangokat is meghallotunk, amit máskor nem,pl. madárcsicsergés, óra ketyegés!)

Matematika 

Számlálás 10-es számkörben tavaszi képek segítségével (köszönet Sárosdi Virágnak a képekért)

- 1-10- ig voltak képek, ezeket meg kellett számlálni, majd megkereseni a képek alatti sorban az odaillő

 számjegyet és megjelölni egy koronggal

- Melyikből volt a legkevesebb? Melyikből volt a legtöbb?

- Mutass eggyel többet, kevesebbet! Melyik páros, melyik páratlan?

Anyanyelvi nevelés

Szógyűjtés "k" hanggal, szógyűjtés "n" hanggal

Folytatásos: Otfried Preussler: A kis szellem