Mese

Móra Ferenc: Fecskék

Egy áprilisi reggel édesapánk csendesen kinyitotta a szobánk ajtaját. és közben ébresztgetett bennünket:

- Halljátok csak, ti álomszuszékok, vendégeink érkeztek az éjszaka! Hallgassátok csak, hogy köszöntenek benneteket!

A tornácról a hajnali csendességben élesen csicsergett be a köszöntő.

Fittyfiritty, fittyfiritty
kikelet kivirít.
Terike, gyere ki,
Ferike, gyere ki
csicseri, csicseri!

Megjöttek a fecskéink.

Még abban az órában hozzáfogtak a fészekrakáshoz. Az eresz szögletében ragasztották meg gömbölyű kis fészküket maguk gyúrta sárból, szalmatörekből. Nincs az a kőművesmester, aki fürgében dolgozna náluk. S ahogy a sarat hordták, rakták, simították, gömbölyítették, minden mozdulatuknál mondtak valami:

- Vakolat van-e még?
- Van elég.
- Add errébb!
- Fuss szalmáért, picike!
- Hozom én ízibe!
- Hocc ide!
- Cvikk, cvikk, cvikk!
- Mi tetszik?
- Jó ebéd tetszenék.
- Mi legyen az ebéd?
- Bogaracska, legyecske.
- Kis fecske, gyere csak a kertbe, gyere, gyere, gyere!

Azzal huss! – ki a kertbe, ahol igazán terített asztalt találtak. Csak a szájukat kellett tátogatni: szinte magától hullott bele a sok bogár. El is pusztították őket egy hét alatt úgy, hogy aranyért se lehetett volna egyet se találni közülük. Még az utcánk tájékáról is eltakarodott a sok bogár. olyan rendet tudtak tartani a mi kis zselléreink.

Vers

Mentovics Éva: A sérült gólya

Fáj  a torka a gólyának,

nekiszállt egy csipkeágnak.

A tövise jól megbökte,

így a nyaka be van kötve.

Szól a társa: – Kelep, kelep,

kedves Elek, mi lett veled?

– Ne is kérdezd, drága Réka…

kuncog rajtam minden béka.

Meglátják a tarka sálat,

már messziről hahotáznak.

Ételt kíván éhes begyem.

Sérült gólya ne is egyen?

– Ne szomorkodj, drága Elek!

Hozok néhány békát neked.

Ha lekerül tarka sálad,

visszaadod – majd vasárnap.

Mondóka, ének

Környezetünk

Magyarországon két gólyafaj él: a fekete- és a fehér gólya.  Az erdőkhöz kötődő fekete gólya (Ciconia nigra) felmérése jelentős terepi ismereteket és sok időt igényel, ezért a tapasztalt madarászok (sokszor a hasonló élőhelyeken dolgozó ragadozómadár-védők) végzik. A fehér gólya (Ciconia ciconia) szinte kizárólag a településeken és az ember által lakott helyek közelében él, ezért könnyen megfigyelhető.

Érdekesség

A Mohácstól délre fekvő Kölked lakossága évszázadok óta együtt él a gólyákkal. A dunai ártér határában fekvő község mindig biztos fészkelő és táplálkozó helye volt a fehér gólyáknak. Itt található az országban egyedülálló Fehér Gólya Múzeum.

A 2002 óta működő, európai kitekintésben is egyedülálló tematikus kiállítás egyetlen állatfaj, a fehér gólya (Ciconia Ciconia) köré szerveződött. Hasonló létesítményről csak a lengyelországi Klopot településen tudunk, amellyel jó szakmai kapcsolatot tartunk fenn.

Az egykori iskolaépületben megismerkedhetünk a fehér gólyák táplálkozásával, fészkelési szokásaival, vonulásukkal. Kitekintést kapunk a gólyák családjának valamennyi tagjáról, melyek közül hazánkban csak két faj él. A gólya irodalmi, néprajzi vonatkozásai is megtalálhatók itt. Költési időszakban a  környező villanyoszlopokon élőben is megtekinthető a gyönyörű madár. A faluban 26 gólyafészek van, és a múzeum kertjében él egy gólya.aki ott is telel. Ő Pipacska.

Nálunk honos fecskék

Füsti fecske

A legbizalmasabb fecskefaj, kötődik az emberhez. A farka mélyen villás. Vonuló, az európai állomány a telet Afrikában tölti. Szinte minden repülő rovart képes elejteni, melyek nem túl nagy méretűek.

Míg korábban barlangokban és sziklafalakon költött, addig ma már szinte kizárólag épületeken fészkel. Sárból és növényi részekből összetapasztott fészke felülről nyitott, melyet általában az épületek belső részeiben épít meg. Istállókban és tanyaépületeken telepszik meg a leghamarabb.

A fészket a hím és a tojó közösen építi, melybe 4-6 tojás kerül, ezeken csak a tojó kotlik. Évente kétszer költhet.

Molnár fecske

Magyarországon általánosan elterjedt, városi környezetben még a füsti fecskénél is gyakrabban fordul elő. Apró rovarokkal táplálkozik, melyeket főleg a levegőben, de sokszor a házak falán fog el. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharán túl tölti.

Korábban sziklafalakon, faodvakban és barlangokban költött. Mivel ma már szinte kizárólag épületeken fészkel, ezért kifejezetten kötődik a településekhez. A füsti fecskével ellentétben az épületek külső részén építi költőhelyét, amely felülről is zárt, csak egy kis berepülőnyílás van rajta. Anyaga a füsti fecskééhez hasonlóan sár. Kedvelt fészkelőhelyei a magas tömbházak. Évente két-három alkalommal, telepesen fészkel. 4-6 tojást rak. Fészkeit elfoglalhatják más madarak is, leggyakrabban a verebek.

Parti fecske

Legkisebb hazai fecskefajunk, mely szinte az egész északi földtekén megtalálható. Telepesen fészkel, sokszor több száz, de akár több ezer párból álló kolóniákat is kialakíthat. Rendszerint minden évben új költőüregekből álló telepeket létesít, hogy az előző évi fészkekben elszaporodott parazitákat elkerülje. Táplálékát a levegőben kapja el. Igen apró rovarokkal – levéltetvekkel, legyekkel, szúnyogokkal, kérészekkel – táplálkozik, melyek nem feltétlenül kötődnek a vízhez. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti.

Homokfalakba vájt üregekben költ. Folyópartokon, de akár tavak partvidékén, a víz által leomlott partfalakban, valamint a homokbányákban alakulnak ki számára megfelelő nagyságú függőleges fészkelőhelyek. A fészeküreget kezdetben a hím építi, majd bekapcsolódik a tojó is.

Sarlós fecske

Nevével ellentétben nem a fecskefélék családjába tartozik, sőt, nem is énekesmadár.  Legközelebbi rokonai az újvilági kolibri fajokhoz tartoznak. Fáradhatatlan repülő, szinte kizárólag a költési időben száll le. Éjjel is folyamatosan, nagyobb magasságban, csapatokban repülnek. A városok madara, megfelelő fészkelőhelyet jelent neki a panelházak repedései, ahol a ragadozóktól is védve van. Repülve vadászik, repülő rovarokkal és a levegőben sodródó pókokkal táplálkozik. A fiókák meglehetősen jól bírják az éhezést, ilyenkor testhőmérsékletük csökkentéssel és alvással próbálják átvészelni a táplálékhiányos időszakot. Sokszor a víz fölött nagy tömegben előforduló rovarokat fogyasztja. Vonuló, a telet Afrika déli részén tölti.

A fészket puha növényi anyagokkal, szöszökkel, tollakkal béleli, melyeket a levegőben gyűjt össze. Rendszerint 2-3 tojást rak, melyen a hím és a tojó egyaránt kotlik. Viszonylag későn, csak április második felében érkezik vissza telelőhelyéről, augusztustól pedig már elkezdődik a vonulás. A rövid itt tartózkodás csak egy fészekalj felnevelésére elegendő.

Mozgás

• Álljatok előbb az egyik, aztán a másik lábatokon, mint a gólyák!
• Csipegessetek fel a földről csipesszel pici papírdarabkákat, magvakat!
• Mozgassátok a karotokat, mint a madarak a szárnyukat!
• Készítsetek fészket: gyűjtsetek puha anyagokat egy tálkába, de mindig csak egyet vihettek egyszerre.

Anyanyelvi nevelés

Madárnevek gyűjtése